Biztonság a kivitelezésen

A munka közben előforduló baleset hivatalos fogalmát⁽¹⁾  a munkavédelemről szóló törvény írja le. A mindennapokban egy eseményt akkor hívunk balesetnek, ha nem számítunk rá, és valamilyen kárral, sérüléssel, esetleg tragédiával jár. A munkavédelmi szabályok az előfordulás esélyét csökkentik, ideális esetben a nullára. Egy baleset lehetősége mindig ott lappang. Ha a szabályokkal nem törődnek, az ok-okozati összefüggések könyörtelen törvényszerűsége miatt ez a lehetőség valósággá válik.

Szinte természetes, hogy a legtöbb kivitelezésre védőfelszerelés és ellenőrzés nélkül bemehetünk, sőt az ott tartózkodókon sem látunk sisakot, szemüveget, kesztyűt, láthatósági mellényt, vagy acélbetétes bakancsot. A munkával gyakran az elhaladó gyalogosokat is veszélyeztetik. Az épületben – hiszen kívülről nem látszik –, nincs leesés elleni védelem. A hosszabbító kábel ott tekereg a bokák közt, a szétszerelt kültéri kapcsolódobozból kilátszik az élő vezeték, az esti sötétben tapogatózó megérintheti. Az állványzatot éjjel-nappal őrizetlenül hagyják, a ház tárolóiban betöréses lopás történik. (A példákat a valóságból vesszük.)

Tudjuk, a szabályok betartása növeli a költségeket, de utólag megfizethetetlen a sérülésből eredő életminőség romlás, vagy akár az élet elvesztése.  A szabályok érvényre juttatása érdekében, a munkavédelmi hatóság tervezetten és bejelentések alapján rendszeres ellenőrzést végez, majd a tapasztalatokról jelentést is készít.

Az előírások közti eligazodásban elsősorban a következő jogszabályok nyújtanak segítséget:

• a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
• 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről
• 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Szemezgessünk ezekből a bevezetőben felsorolt rossz példákkal kapcsolatban:

1. Védőeszközök:

A veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, rendeltetésszerű használatukra a munkavállalókat ki kell oktatni és az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát meg kell követelni.
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 42. § b.)
Építési munkahelyen fejvédő sisak viselése kötelező. Kivételt képeznek a tárgyak leesésétől nem veszélyeztetett, belső munkahelyen végzett szakipari és irodai munkák.
(4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet, 19.1)

2. Elhaladó gyalogosok:

A törvény meghatározott rendelkezéseit (26/A., 28., 32., 40., 44. és 45. §-ok) alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodóra is (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 9. § 2.)
Az olyan munkahelyen, ahol a veszély jellege indokolja, a munkavállalók és a munkavégzés hatókörében tartózkodók védelme érdekében biztonsági és egészségvédelmi jelzéseket kell alkalmazni.
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 26/A. §)
Az építési hely környezetét és határát ki kell jelölni és jelzőtáblákkal kell ellátni, azért, hogy az világosan látható és azonosítható legyen.
(4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet 4 sz. melléklet, 18.1)

3. Leeső tárgyak:

Az olyan munkahelyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel, vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 26. § 1.)

4. Megbotlás a hosszabbítóban:

A munkafolyamatot, a technológiát, a munkaeszközt, az anyagot úgy kell megválasztani, hogy az sem a munkavállalók, sem a munkavégzés hatókörében tartózkodók egészségét és biztonságát ne veszélyeztesse.
(A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, 40. § 1.)

5. Sérült villanykapcsoló doboz:

A szerelvényeket úgy kell tervezni, elkészíteni és alkalmazni, hogy azok ne jelentsenek tűz- vagy robbanásveszélyt. A munkavállalókat és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat megfelelően védeni kell a közvetett vagy közvetlen érintésből eredő villamos áramütéssel szemben.
(4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet 4 sz. melléklet, 2.1)

6. Őrizetlenül hagyott állványzat, betöréses lopás:

A koordinátor feladatai az építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben a következők:
a szükséges intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az építési munkahelyre kizárólag csak az arra jogosultak léphessenek be.
(4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet 4 sz. melléklet, 8. § e.)

Ha az építési munkahely egyes területeire a belépés korlátozott, azokat el kell keríteni a belépési engedéllyel nem rendelkezők belépésének megakadályozására.
Megfelelő intézkedéseket kell tenni a veszélyes területekre való belépésre feljogosított munkavállalók védelmére. A veszélyes területeket jól láthatóan kell megjelölni.
(4/2002. (II. 20) SzCsM-EüM együttes rendelet 4 sz. melléklet, 10.11)

A vállalkozó kivitelező feladata: […] az építési munkaterület őrzésének biztosítása.
(191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, 12. § 2.j)

 

Végül néhány érdekes statisztikai adat, melyek elemzésére most nem vállalkozunk. Egy biztos: a munkavédelmi szabályok betartásával nagy valószínűséggel elkerülhető, hogy a dolgozó bekerüljön ezekbe a táblázatokba.

*forrás: Eurostat; Munkahelyi balesetek, nem, kor és súlyosság szerint (2016)

(http://appsso.eurostat.ec.europa.eu /nui/submitViewTableAction.do, frissítve: 2018.07.31)